vagyok aki vagyok..tisztán önmagamban állok a világban...nagyapám unokája, szüleim gyermeke, gye

2012. december 28., péntek

...gyökerek...

ülünk a karácsonyfa alatt 4 generáció női...nagyanyácskám hosszan mesél... földről, erdőtelepítésről, sok újrakezdésről, nyomorról, nehézségről...nagyapámról, lovakrul... hogy majdnem megölt valakit amiért fát lopott az erdejéből...
...még most is viaskodik...bár igazán csak magában...hogy a földek...hogyan is vannak...az jár...azé kislányom mi dolgoztunk mög (ízes szép ő-vel...,Sára kicsit mókázott is, és utánozta Őt és anyut, ahogyan beszélnek...)... nagyanyácskám mesélt arról, hogy az apja csak 26 évesen engedte el a háztól Őt és lánytestvéreit...mert kellett a dolgos kéz, nagyapámat az apja rendre elhajtotta a háztól..de Ő szívós volt, nem tágított...így lett a nagyanyácskám a felesége...semmijük nem volt ingbengatyában kezdtek új életet, a ház amit vettek összedőlt, a földeket azévben nagy belvíz sújtotta...nem volt semmi termés és hát a bérleti  díj...
...azután  arról, hogy hogyan telepítettek erdőt a homokon, a tanyán kínkeservvelsoknehézséggel...és hogy amikor idősebb korukra épp élvezhetnék, hogy van egy formás kis erdejük...amiből ugyan nem vághatnak  ki csak úgy maguk...egyre fogyni kezdett...nagyapám éjjeleken át kint aludt subáján...és egy éjjel amikor a tolvajt elfogta és ő láncot tett a nyakába...nem volt mit tenni  ütni kellett...napokig aggódtak..élevagyhale...
..és hogy nagyapám  tanyát vett távol...400 birkát bár csak 380 körül volt,valaki  ellopta...előző évben jól  lehetett leadni a gyapjút...mire megnyírtak, már nem vették át...nagyapám férfiúi magánya vállalkozókedve ekkor alábbhagyott...ezt megelőzően lovas fuvaros volt...a ló volt a kenyere...fontosabb volt mint önnönmaga...abból éltek,  az  adta a kenyeret...hát nem csoda, hogy én...
jó közelebb kerülni a gyökereimhez...jobban érteni ki is vagyok...honnan jövök..és mivégreejellemésevonzódások...

A képet Baghet Iskander, apám barátja fényképezte

2012. december 27., csütörtök

karácsonyszentáhitat...eddig szerettem...
...szeretem azé "csinálni" a gyerekeimnek...szeretem a készülődéstvárakozást...ünneplőbe öltöztetni testetlelketotthont...
kiscsajoknak megpróbáltam a tőlem telhető legjobbatlegtöbbet (nem  feltétlenül anyagiakban)... mostmár egyedül...de az fontos volt, hogy érezzék, és átérezzék a karácsonyi várakozás hangulatát, fontos, hogy mit visznek el majd ebből...hogy milyen karácsonyokat "csinálnak" majd a kis családjaiknak..
Sára azt mondta, hogy nem kér semmit már...megvan mindene...dejó, hogy ezt érzi... másikkétkiscsajban  azé van némi  hiányérzet...ezt ÖcsémnekApámnak mondjáknekikszegezik...úgy tűnik Ők a férfiak  a családban a számukra... 
Rorátét hallgatva 

...talánmégsohasemegyedülkarácsony...egyrészről vártam a magányt az ünnepen..másrészről...
eljött...szinte senki nem gondolt arra...hogy én..erőshősamazon...ezt hogyan viselem...eddig is tudtam, hogymindigegyedülvagy...de a hősamazonlétbenérzemis
...régebben... elmúlt sok évben...ennél sokkal  magányosabb karácsonyokat éltem meg a társasmagánynyitottházasság éveiben...ezekben az években talán görcsösen akartam társat, pont ilyenkor karácsonykor...türelmetlenül görcsösen...fáradhatatlanul keresve kutatva...ekkortájtszeretővoltam...
...mindenki szeretŐ...
a szeretői lét keserédes csodállatosmássalnemösszehasonlíthatómámor...
ezt a szertői létet keresem próbálom fenttartani a kapcsolataimban a lehető legszebb értelemben, amiket éltreszólónak tervezek...minden kapcsolatba úgy igyekszem belemenni, hogy ez AZ a kapcsolat...sokszor akkor is elhitetem magammal, amikor tisztán látható, hogy másról szól...nem haragszom ezért magamra...pedig előre tudom, hogy ez sokkal jobban fog...azt hiszem mégismegéri...
 ...már nem keresem...nem szeretnék ragaszkodni valakihez...de elképzelhetetlen boldogságot jelent számomra, ha megtalál az a férfi, aki engem akar ...akinek én vagyok rendleve...nincs más dolgom... mint látszódnibeengednielfogadni...merni élni...minden téren...önmagam lenni minden pillanatban...ezekben a pillanatokban láthatóan sugárzom..olykor még magamat is szépnek látom...kreatív vagyok és másokat is inspirálok...isteni a velemlét ekkor, ezt az önmagamlétet az utóbbi időben egyre többször meglelem...
boldogsággal tölt el ....(öreg indián barátom már régen mondja, hogy) kellanagymagány általábnan is időnként... nem ha mielőtt az ember fialánya egy életreösszekötiboronáljamagát valakivel...
nincs más dolgom  mint...

szóval  karácsony...
...már sokmindent megosztottam más fórumokon elcsépeltkriszmaszdallamokkal...
most inkább...


Szép ünnepet Nektek!

2012. december 11., kedd

odakinn szikrázik a hó a kertemben..idebenn nagy dolgok készülőben...
...vettem egy nagy levegőt, és bemerészkedtem a tisztaszobába (háromosztatú  parasztház, mint amilyen az  enyém is, utcafronti szobája, volt Murai lak így tabu)...és az éjjel kifestettem fehérre, ma pedig levettem a függönyöket, egész Tömördigellátni, na jó nem ... de kitárult a világ, kinyitottam a zsalugátereket, és az  ablakokat, és áramlik be a friss levegő... és ismét a szemem előtt az, amibe anno beleszerettem...szinte olyan  távol el lehet látni, mint az Alföldön..,otthon vagyok...
...az a nagy álmom, hogy a patak két oldalán lévő legelőket megveszem  a "ménesemnek" ...most  csak nézem..aziscsodajó.
.még nem tudom milyen  függöny lesz, bár az ágyam épp az  ablakban brr...de ki akarok  látni  a végtelenbe...
...éspersszenemmondtam..de épp pihenőt tartok  A FESTÉSBEN...MA SZÍNT VISZEK  AZ  ÉLETEMBE...(véletlen a nagybetű, de mostmárhagyom)
vörösre festem az egyik falat...ugye tudjátok ez mit jelent?...


2012. december 7., péntek

nah,..hát ez is eljött...kicsit letesszük a lantot, a Liget és mi is téli álmot alszunk...vagy ahogy Matyi mondaná "leallasss lesz a cégbe" (én még sohasem dolgoztam cégben)..egy egész hónap...én már vártam... nagyon vártam...de idén kitartottam... a semmihez sok a valamihez kevés ..és közben meg itt van ez az  idegesítőfeladatokatadópénzköltőkarácsony...nem tudom mikor voltam egyedül karácsonykor...és hááát most sem...
...rendet kell raknom..mindenhol ....nah jó garázst kihagyom...brr hideg van..és én  amióta az eszem  tudom alig dolgoztam télen..én téli álmot alvó vagyok...max. Ruli kedvéért vagyok kint...nem alszom csak befelé élek.....és fejem is egész rendben, gondolok itt a takarításra..bár olykor semmitmondó dolgok fura dolgokat hoznak benne felszínre...
..és hát készülök az ünnepre ....nem mondom,hogy a lelkem díszbe öltöztetem... és lakásom  sem annyiramint ezidáig...pedig már néhányan jelezték, hogy jönnének  karácsoonyi hangulatot meríteni...de próbálok figyelni  a barátaimra...régebben sokmunkaóráskézzelkészített ajándékokkal leptem meg
Őket és kb. két perc alatt odalőttem az ajándékot Nekik, és futottam tovább..., most egy-két éve már inkább értőfigyelemmel leülök velük egy forraltborra ,vagy egy forrrócsokira (szerintetek van olyan forrócsoki ami  isteni, de nem tejjel készül?)
...
előző év felfedezése, de most is elő kell vegyem  a következő szösszenetet, ami  a fentiekre figyelmeztet nem kis geggel, ajánlom  a Ti  figyelmetekbe is...bemásolom, mer annyira jó..én  könnyesre röhögöm rajta magam...

"Huszonnegyedike, kénefa, ráérmég, nemérrá, majdholnap, elválok, veszekfát, azjólesz, hogynézmárki, jakérem, akkorazt, mennyilesz, ennyitegyfáért, legyenöt, legyenötfél, legyenhat, jóleszazelső.
Megyünknagyihoz, nemakarok, jönjézuska, minimaxkell, nagyimesél, minimaxkell, mosthagydabba, hozdamackót, eléghárom, csókilonka, köszönjszépen, ilonkáéknakis, mér'nemköszöntél, nembajhabüdös, szálljbe, szálljki, ittanagyi, minimaxkell, hozjézuska.

Hozdfelafát, holatalp, teraktadel, neménraktam, deteraktad, ottszok'lenni, deottnincs, merteraktadel, utlálomakarácsonyt, elválok, megvanatalp, ugyeteraktadel, eltörtbazdmeg, menjteszkóba, félnégybazdmeg.

Holafűrész, szomszédnál, holaflex, szomszédnál, holaszomszéd, zalában, kurvaanyját, aztlátogatja, picsábafával, kellafa, utlálomakarácsonyt, faragomkéssel, deneazzal, deazéles, kenyérvágó, eszünkzsemlét, hozzáltapaszt, úristen, azmégvárhat, bentvannézdmeg, ferde, ésmost, jobbradől, ésmost, mégmindig, ésmost, derondafa, anyád, anyámathagyjukki, teddleakést.

Holadíszek, fentiszekrény, nincsottsemmi, másikszekrény, égőjó, tavalyvettem, nemégbazdmeg, pótizzó, azsemég, picsábaégővel, kellazégő, kontaktosvagymi, tedleakést, leszgyertya, leégaház, nemkellfűteni, szaloncukor, ötkilóvan, fasznakannyi, gyereknekkell, gömbdísz, szalmadísz, alufóliábandió, csengettyű, nincsencsúcsdísz, húzdráangyalt, fenyőttojik.

Csomagoljál, tökpazarlás, akkorfőzzél, főzökpacalt, éntöbbetsemmitnemcsináloknektek, csomagolok, holacellux, papíroknál, holapapír, díszeknél, nincskarácsonyos, nebaszki, vanboldogszülinapot, nebaszki, ráíromjézuska.

Gyertekenni, minimaxkell, gyertekenni, mindjárt, gyertekenni, mindjárt, éntöbbetsemmitnemcsináloknektek, nemszeretemahalat, pedigfinom, minimaxkell, nemjönjézuska, szeretemahalat, elsóztad, mosthagydabba.

Teddfellemezt, minimaxkell, szentestenem, kiskarácsony, nagykarácsony, pásztorok, namitkaptál, nemlegó, nesirjál, legókell, fakocka, le-he-góó-kell, apaisezzel, nemeztkértem, nincsnemez, mondtamlegót, kurvadrága, neagyerekelőtt, nehisztizzél, feldőltafa, kurvaélet, égazégő, mondtamkontaktos, deszépnyakkendő, úgysehordod, akkorisszép, jóalánc, nemkellettvolna, pénznemszámít, ésalegó, kapszanyádtól, nesírjprücsök, szeretlek, énistéged.

Holnapanyádéknál, utálomakarácsonyt."
Szerző: Patkó Bandi



2012. december 3., hétfő

...női  sors...

...már kicsinyke gyermekként néztem nagymamácskámat, és anyukámat, hogy mennyire sokat kell  aggódniuk..élet kisebb nagyobb dolgaiért, hol életértholhalálárt...más nem fontos...

...ma reggel szokatlan csend volt hajnalban a karám környékén...Ruli feküdt...felette Árpás ácsorgott...furcsa volt, de csak gyors simogatás és vízszénafutástovább..csajokkal suliba indulva Franci mondja, hogy Ruli  kint fekszik..ez már felettébb gyanus..annyira hogy nem hagyott nyugodni... csajokat elvittem suliba és munka helyett hazajöttem...Ruli  ismét fekszik...ez kólika..villant be..de mitől?
nagy gáz van... valami  iszonyú görcs a gyomromban.. és csak azt mondogatom magamban...hogy volt egy kósza gondolatom erről..és hogy egyre többször vonzok be szar dolgokat, csak mert rosszra gondolok, ami hamarosan be is következik...ba***a meg...
annyit tudtam, hogy nem veszíthetem el... lázas telefonok, szárért futás még sosem gázoltam át sáron..mindenen ilyen gyorsan... aztán séta.. felsleórákonát..amint kicsit bejöttem lefeküdt..jaj nagyon nem lesz ez  így jó...íszonyú érzések kavarogtak bennem, hogy Ő csak egy állat (mindenki mondja, hogy csak  egy gond nekem...de szeretem), nem tehetek róla..én igyekszem a gondját viselni...dehát...nem  hallhat  meg...
régen  nagyon régen éreztem magam ennyire tehetetlennek...amikor Esztert tartottam a karomban (miközben Francit hordtam a szívem alatt ekkor már ) egy karambol után eszméletlen, semmilyen életjelet nem mutatott...azt hittem meghalt...fényévek teltek el  míg nem ért ki  a mentő...és én csak gondolta...gondoltam...hogy nem történik semmi baj...Eszter azóta csodaszép NŐ,  de ez  az élmény megváltoztatta az  életem...
...Ruli is még sokáig fog velem  makacskodni :) :(
...így lesz...

2012. november 26., hétfő

...jó, hogy vannak barátaid, akik megmondják, hogy vazze ez már sok...
...hm...nem is tudom hol kezdjem...annyi mindent nem írok...a mai csak egy kiragadott példa kicsinyke életemből...hetek óta alszomnemteszeknembeszélekcsakvagyok...lekötnek a napi gondok..merthogy jönnek...Rulit még mindig nem műtöttük meg, és hát megyünk bele a télbe..majd holnap..nagyobb műtét lesz  mint gondolta a doki, persze én tudtam...de nem hitt nekem...le kell fektetnünk, amiből ugye nehéz felállni,de hát ezt is meg kell élnünk közösen..mint ahogy azt is, amikor alig egy hete kergettem a faluban...merthogy azt hittem, hogy a bizalom már akkora (hajlamom van ezt hinni), hogy bátran engedhetem át a legelőre szár nélkül...hát legalább megpróbáltuk...tanulság.. sokkal több figyelemkapcsolat kell...szóval holnap műtét...na és szokásos téli extra kiadás kilyukadt a kazán...ilyenkor érzékelem mennyire ki is vagyok szolgáltatva a pénznek...a francba...
...szóval  reggelihelyrebillentős kávét falubeli kedvencbarátnőmnél töltöttem, aki sosem mond kritikát, annyira figyelmes, nem bántana meg sohasem senkit, csak  ad..észrevétlen, ha kell enni, ha kell kölcsön pénzt...és ma már nem maradt csendben (tudom ez neki  nem volt könnyű, hogy mondja) ,hogy amit csinálok Az MÁR sok, törődjek fontosabbdolgokkalmineknekemolyantöbbletteheramitnebírokel...koncentráljak arra ami fontos...próbáltam neki mondani, hogy felelősséggel tartozom, meg hogy kell nekem a nehézség, abból  tanulok...meg hogy nem térek ki a nehézség elől-ezt eldöntöttem...de tulajdonképpen igaza van...


2012. november 9., péntek

Eszter a hős...

Már épp élné az ember lánya a szürke hétköznapjait, amikor is még ha kamasz is az ember lánya rá kell  döbbennie a húsvér valóságra...akármennyire is nem akarja...
...valamiért szerencsére történnek ilyen dolgok velünk..és talán épp a legjobbkor..amikor..és most bocs Eszter...de épp a kamaszkorilegmélyebbmindenszaréssemminemérdekel közepén meg kell  mentened egy embert, aki ugyan az osztálytársad, "de hát két mondatot sem váltottál még vele..."
..történt, hogy Eszter mellett egy osztálytársa leesett a lépcsőn, és beütötte a fejét, amitől epilepsziás rohama lett...minthogy sehol senki...hát kinek másnak...neki..vagyis Eszter Neked kell cselekedni...és hát hős vagy,  kerestél  tanárokat..hívtál  mentőt... biztosítottál kényelmet,  nem estél pánikba...csak tetted amit kell..és hát ilyenkor érzékeli az ember a valóságot mennyire is egy kiszolgáltatott húsdarab, nem  uralja tudatát,  végtagjait...bepisil...
...ember...

Szóval Eszter...büszke vagyok Rád!

...kicsit RAJ-os, deszép...

Közben készül Jácint kiállítása...nekem  tetszik, majd mesélek...

2012. november 3., szombat

..ősz van..melankólia...elmúlás...
..próbálok befelé élni..látszólag sokmindent teszek...de igazán az elmúlt 6 hétben nem tettem semmit...próbáltam az "arcomat kisimítani"...nagytakarítanitestembenlelkembenotthonomban...újra nő lenni....

"Varázslatos dolog nőnek lenni. Olyan kaland, amihez bátorság szükséges, olyan viadal, amit soha nem lehet megunni. Ha nőnek születsz, sok nagy feladat vár rád. Először is harcolnod kell azért, hogy megtudják: ha Isten létezne, ősz öregasszony vagy szépleány is lehetne. Az után harcolnod kell, hogy megértesd az emberekkel: a bűn nem azon a napon született, amikor Éva leszakította azt az almát. Azon a napon egy csodálatos erény született, amit úgy neveznek: engedetlenség. Végül azért kell harcolnod, hogy bebizonyítsd: formás, kerek testedben értelem lakozik, és meghallgatásért kiált." (Oriana Fallaci)
  
és nem csak a fenti értelemben...

utóbbi idők néhány meghatározó élménye: színház (ahol néhány pillanatra elfelejtettem lennigondolkodni)...férfi aki inspirál..apró pillanatok...
...ilyen apró pillanatot éltem meg tegnap este, amikor barátaim kedvenc helyén a "Szimfiben" beszélgettünk Jácint leendő kiállításáról...már este volt...őszi  fények kint..én olykor kifelé tekintgettem, mintha várnék  valakit, vagy valamit...két fullszuper rokkantkocsi futott be, majd el is tűnt..hosszú percekig nem jött be senki, nem tudtam, hogy ők is ide tartanak...mígnem két ifjú mankókkal benyitott, egy esti csevejre a kávézóba, nehezen ámde határozottan botorkáltak le a lépcsőn, nem fogadták el a harsány segítségnyújtást...ültek velem szemben..közel egymáshoz...sok sok apró érintés-nagyon nagyon gondoskodóak...szép pillantások...olykor ottfelejtődött a figyelmem...de Ők ezt sem vették észre..magukkal..egymással voltak elfoglalva...annyira tökéletes volt és szép...ragyogás és szárnyalás...







..embernek (akivel szívesen megosztanám magam) mondanám...két fontos dolog van: a ragyogás és a szárnyalás...ezek nélkül  nem érdemes élni...
..és van az engedetlenség..ami oly sok ember számára érthetetlen...

2012. október 18., csütörtök

Következő
Fatih Akin: Fallal szemben



"Ha képes vagy úgy működni, mintha nem lennének gondjaid, akkor rá fogsz döbbenni, hogy nincsenek gondjaid! Minden gond csupán látszat; hiszel bennük, ezért vannak ott. Ez önhipnózis: azt ismételgeted magadnak, hogy ilyen meg olyan vagy, hogy alkalmatlan vagy, ismételgeted, mantrává válik; lesüllyed a szívedbe, és valósággá válik. Nagyon könnyen eldobhatod gondjaid, ha megérted, hogy te vagy az, aki ragaszkodik a gondhoz, nem az ragaszkodik hozzád. Nagyon rátermett akarsz lenni; de miért? Miért nem tudsz elégedett lenni minden alkalmatlanságoddal és korlátoddal együtt? Amint elfogadod ezeket, látni fogod, hogy kezdesz sokkal könnyebben áramlani."
Osho
 

2012. október 8., hétfő

 
  "Az embereknek csak akkor nyílik rá alkalmuk, hogy kedvesek legyenek és segítsenek, ha te felhagysz azzal, hogy bátornak és erősnek mutasd magad, amikor nem vagy az."
Daniel Gottlieb
 ..na utóbbi időben ezt érzem...hogy csak  beszélek a hős amazoni létről..és közben...
...épp ezért megpróbálom elengedni magam...felvállalom az elesettségem, és olykor a kétségbeesésem...hagyni, hogy segítsenek...meghívjanak egy italra...de azért nem vagyok ebben ám még olyan jó...csak szólok, hogy most tanulom...
 
 

2012. október 6., szombat

...nos..fő, hogy élek..
...ma reggel gyanútlanul közlekedve,épp a Ligetbe jöttem ,mikor a vasúti átjárónál balra akartam kanyarodni szabályosan...és egy barom, úgy gondolta, hogy megelőz...
..kiszolgáltatott helyzet..amikor érzed, hogy te semmi rosszat nem csinálsz..és közben egy vadbarom hülyesége miatt majdnem kinyíródsz...
...változnom kellene...túl empatikus vagyok..remélem nem szívok miatta..a csávót ráadásul ismerem, és hát legalább annyira szerencsétlen mint én,  no  nem  túl  megbízható...aligpénzemunkája...de rendőrök és én is kedves voltam Vele...ő volt a hibás, vasúti átjáróban szabályosan balrakanyarodó ént elég gyorsan előzött..később elmondta, hogy idegesítette, hogy mit tökölök...ÉÉÉNNN?...nem  nagyon szoktam...
...majd kiszált és elkezdte nekem, hogy nem indekszeltem..gondoltam magamba ez  hülye...a kikanyarodó traktoros bizonyítja...a csávó el is ment utána (közben még igaz  belement egy árokba) kb 10 percig nem is került elő...ekkor hívtam  a rendőrséget...
...kiderült, hogy nincsenek rendben a papírjai, lejárt a személyije, nincs kötelezője...banyek...most akkor ezzel  mire megyek..nem jelentettem fel..bízok benne, hogy a megállapodás szerint kifizeti majd a károm..
remélem...
mi a fasz akar ez lenni?... épp nyavalygok a bajaimon...alig vagyok el a kis életemben...nem uralom.. finoman szólva...várok remélem  nem  b*sz át..és a sokkon kívül nem lesz más kárombajom...
...de vajon mit akar ez a jelenteni?..lassítsak? hova szinte álltam..és eleve lassabb vagyok..vagy legyek  figyelmesebb..hát igen össze kellene rendezni  magam...vagy azt tanuljam meg, hogy senkibe ne bízzak  meg...ezt annyira nem akartam..bízni  akartam...majd kiderül...
..és akkor most jöhetnek a k**vára nőies feladatok, pénzbehajtás, autószerelő és minden szar...király...

talán csak azt akarta valami megmutatni mennyire törékeny vagyok...még én is (kb. pont egy évvel  a medencetörésem után...most még mi  jön?)

2012. szeptember 11., kedd

Kedveseim...

..azt gondoltam, amikor legutóbb írtam, hogy annyi gondolatom van, hogy nincs is annyi  nap, hogy kiírjam...valahogy mégiscsak  most keveredtem ide...
..nagyon boldognak kellene lennem...jelentem 3 gyermekét egyedül  nevelő nő lettem...vagyok...gyerekeim anyja...farmom birtokosa...állataim gondos társa (vagy inkább ők  az  enyém)...barátaim barátja...fel fel  bukkanó embereim asszonya..és még ki tudja mi minden...
...de valahogy elmaradt a nagy örömködés..csendben vagyokcsinálom... még én sem tudom, hogy menni fog e...mindenesetre akarom...
a sok terv szándék megvan bennem amiről beszéltem...de rá kellett jönnöm, hogy nem lehet dolgokat siettetni..szóval nem lehet 2 nap alatt felforgatni megújítani mindent otthonomban életemben, rendszeremben...talán jó is...próbálok tágabb határidőket adni  magamnak...ez  nehéz...no és persze akármennyire is ellene vagyok néhány dolgot nem lehet pénz nélkül...a szarba...gyerekeim is nehezen  veszik a változásokat...

„Minden akkor érkezik Hozzád, amikor kell… Légy hát türelmes, és készülj fel rá.”-mondogatom  magamnak...
 
..és hát én is érzem, hogy ez az időszak az átállásé és a felkészülésé... egyenlőre csak vagyok...de talán lenni  jó...

2012. augusztus 19., vasárnap

..hát itt vagyok, előkerültem...az elmúlt 2 hónap töménygyönyörtáborozás után...első igazi szabadnap érdemben több mint 2 hónap után...meg vagyok halva...annyi minden történt velem...annyi gondolat érzelem jött felszínre bennem ezidő alatt..lassan majd elmondomírom...
..a fáradtság és a lelki fizikai terhelés ebben az időszakban nagyon nagy...persze érdekelnek a határaim- ez szakmai ártalom....talán karácsony lesz mire kiheverem-feldolgozom...de addig most annyi célom van..majd mesélem...

 ....


                                   


..sokat gondolkodtam azon, hogy miért repít a szél bizonyos embereket mellénk..akiket ..megismerünk...akikkel jó a sex...megszeretünk...akik nélkül azt gondoljuk, hogy nem tudunk élni, vagy akikről közben kiderül, hogy velük biztos nem...
...azt figyeltem meg embereken, hogy valami  arra hajtjamozgatjakészteti őketminket, persze engem is, hogy mindig új emberekkel ismerkedjenek meg szerelemcéljából (persze sokan más célt fogalmaznak meg, vagy máshogy hívják...)...amely egy egy új lehetőség arra, hogy a kapcsolatukban a másik által közelebb kerüljünk önmagunkhoz-a másik megismerése, és az általa tartott tükör által...szóval...nincs egyetlen emberi  kapcsolat ami  felesleges lenne saját utunkon...hisz közelebb visz önmagunkhoz...és hogy egyre jobban tudjukérezzük, hogy mi  AZAMI...
...ami csodálatos...ha az életünkben megtaláljuk néhányszor azt a másik felet...akiben azt is szeretjük amit egyébként nem...valahogy én sokkal többször megtalálni vélem...

2012. július 19., csütörtök

Tegnap  este Zitával  beszélgettem...akitől tiszta őszinte visszajelzést..tükröt vártam magamról...
..konklúzió...még mindig túl  sokat gondolkodom, keveset élek ...és az alábbi mókuskerékből alig tudok  kiszállni...

feladat, kevesebbet beszélni, többet megélni...igyekezni fogok...alább fontos mondat "a bizonytalanság vállalásának  bölcsessége..."
"A biztonság keresése illúzió. Az ősi, bölcs hagyományban az egész kérdés megoldását a bizonytalanság vállalásának bölcsességében látják. Ez azt jelenti, hogy a biztonság keresése tulajdonképpen az ismerthez való görcsös kötődés. De hát mi az ismert? A múltunk az ismert. Az ismert nem egyéb, mint a múltból hozott berögződések börtöne. Ebben nincs fejlődés, egyáltalán semmi. Márpedig ahol nincs fejlődés, ott toporgás, tespedés, szétesés, zűrzavar és hanyatlás van." (Deepak Chopra)



                                                                                                                                                                               

2012. július 14., szombat

tisztán élni...mint amikor megszületsz (ma megszületett hajnalban Ági babája :) csodajó)...önfeledten  belefeledkezni az életbe (esőben táncolni, belefutni a világba, ölelni úgy nagyon, forró lekvárt enni, meztelenül úszni...réten...)...úgy menni egy kapcsolatba mint kamaszként az első szerelembe...

...eheti táborosútonlevéses programban nagyon de nagyon jó volt nézni az ifjak nyiladozó érzelmeit, ahogyan  elkezdődik egy kapcsolat, jó volt látni  kispasi csodaszép érintéseit (honnan veszi?), gondoskodását, leányka évődését, húzódozását, majd megadását...

Ezt kellene valahogy utánuk csinálni...nem sebeket nyalogatni, foltozni...gondolni hogy ha ezt teszem akkor Ő ezt gondolja és akkor Ő majd azt fogja tenni...játszmákat játszani, nem beszélni, nem érinteni...nem élni...



Pedig hát " légy szerelmes az  életbe..."






2012. július 9., hétfő

Kell  a tűz...az  életembe...a konyhám  melegéhez...az  ölembe...a gyerekeim szemében, a szerelemben...
sokat adott ez a tavasz...sok nehézség, mély érzelmek...ebből töltekezem...
otthoncsalád...öröm...bánat...sok sok érzés... néhány felfedezés, pl. hogy nem  térek ki a nehézségek elől, és hogy csak érzelmekkel érdemes...






Latinovits Zoltán levele Ruttkai Évához

Évának, Amerikába 1975. július


Merre csavaroghatsz drágám, és vajon gondolsz-e ránk, akik nagyon egyedül vagyunk, Bagóval egymásra utaltak, tehetetlen. Álmunk a géped maga után húzta, délutáni kék égen fehér csík.


Egyedül vagyok.


Akárhogy is történt és történik: Hozzád tartozom. Azt hiszem, ez el van végezve. Elvégeztetett.


Szemes a régi.
Az emberek idegenek.

Nincs nyaralás. Az emlékek miatt, amik most befednek és ellepnek, a múlás miatt, amit percnyi pontossággal mérek fel és nyugtázok. Múlunk és nem mulatunk. Az idő múlatja kedvét rajtunk.


Nincs nyaralás Bagó miatt. Ebben a kis fekete testben egy ősi lélek lakhat, annyira követi az ember ritmusait, kedvét, mozdulatait. Nem vitorlázom nyugodtan, ha nem tudom, mi van vele. És tudom is: vár rám. Gondolataiban biztos megakad, merre lehetsz, de Te az utóbbi időben keveset látogattad őt. Engem szokott meg hétköznapnak,
Te voltál az ünnep.

Nyaralás nincs
. alvás is csak altatóval. nincs nyugalom. Én is várok. Várlak, hogy elmondhassam: légy nyugodt, vagyok és leszek Neked. Elvégeztetett. Ne hajtson hallgatásom és szomorúságom zajos helyekre, ne hajtson el gyötrődésem, várakozásom, töprengésem. Minden értünk fog történni, mert akarom. Mert Isten is így akarhatja.

Kilazult karom a derekad körül, de a kezedet fogom. Ne siess, ne kapkodj, ne térj ki. Újra szüljük magunkat.
Te is akard. Hogy együtt legyen jó. Ha talán nem is úgy, mint régen.

Meleget kell egymásra fújnunk. Szeretetkötelekkel kell összekötnünk magunkat. Hideg a világ. Kihunynak a tüzek.
Kell a tűz. Kell a fény. Kellünk egymáshoz. Hajtson egymáshoz a vihar. Kergessen egymáshoz a csend. Ne engedjük kihűlni magunk. Mert egyedül, mert egyedül olyan iszonyatos. Olyan nehéz. Ha nem buggyan fel úgy, mint régen a vágy, élesztgessük. Nem lehet másolni a voltot, mert már mások vagyunk. Tizenöt év. Most vetkőztük le másodszor a bőrünk. levedlettük régi magunk kétszer. Most jó hét év következik. Ha akarjuk. Ha csináljuk.

Naponta húzom fel a múlt kútjából az emlékvödröket. Vödörnyi szépet, csigát, kacskaringót, kéket, sárgát, hajnalt, alkonyt, a régi szelet és a régi színeket. A régi szíveink.


Régi szíveinket lemeszelték a kápolna falán. De belerajzolva, téglába vésve most már ott marad, tizenöt év dobogó szíve.


Úszom a vízben: a múlt fájdalmas simogatása. Kék könnyek tava. Benne a mi szerelmünk, a mi könnyeink is. Benne a régi szép sudár árbocok, a régi vitorlák tükörképe. Kagylók a nyakadról. A víz csillogása szíved csillogása. A szél hártyája a vízen: kezed nyoma. Lúdbőrzik a víz, mint a bőr. Mindenütt a mi tükörképünk. Mint a lidérc kóvályog a vízben, víz felett, a balatoni égen. A móló köveiben. Az utakon. A nádzizegésben. Szerelmünk itt jár, itt kísért, itt időz, igéz. Hordja ki a homokra a hullám szerelmünk szikrázó kavicsait. Nyomunk keresztalakban a homokban.


Ha a múltamra emlékszem, Te is öleled az életemet, belefonódtál, rám szőtted életed hálóját, beleszőtted a hitbe a szerelem fonalát!


Merre vagy? Hiányzol. Rettenetesen hiányzol.


Már régóta hiányzunk egymásnak. És mégsem a szokás, a betegség éltetett tovább. A szenvedés újraszüli a szép lehetetlent. Kell, hogy kelljünk egymásnak. Hát kicsit kellessük magunk egymásnak.


Töltsük meg a házat szeretettel. Rakjuk újra a kályhát, újra a tüzet. Éljük egymásnak a napokat. Költözzön vissza az ölelés, valamely késői józanabb, de maradóbb szerelem. Költözzünk vissza egymásba.


Fáj a hiányod.


Úgy hiszem, szárny.verdesve, topogva, ágaskodva,szeretlek. Ha még vagy. Ha neked ez elég. Ha Te is így akarod.


Ha van még idő.

Zoltán

2012. július 8., vasárnap


..budhulok...
...a világ legjobb meditációja ha állataid vannak...és velük kezded a reggelt...bugyiban és trikóban  kifutsz...még nem is vagy ébren...és csak teszed a dolgod...vizet hordasz, trágyázol, szénát raksz...simogatsz...
simogatsz...mert hogy jönnek és felébresztenek ebből az állapotból...ekkor még csendesség van, a telefonodat sem viszed magaddal (igazoltan távol...az  állataimmal vagyok-ilyenkor bevillan  néha Ivett mondata...-Nekem  kutyám van...azzal a bizonyos hangsúllyal)
... ilyenkor az agyam  valami turbó sebességre kapcsol...és ezerrel kezdenek benne cikázni a gondolatok...kis tervek...és nagy világmegváltóak...vállamon a vasvillával...
Hetek óta gondolkodom azon, hogy honnan is hoztam ezt a "fenenagykitartást"?..és ma reggel, amikor a szokásos módon a vállamon a vasvillával a szénát vittem...a gondolataimba belefúrta magát a nagyapám...ízig vérig alföldi parasztember, tavaly ment el...kun arccal, szikár ember testben és lélekben, iszonyú komoly tartással, amikor már idősödött akkor is ugyan olyan járással, ami csak Neki van..kalapban egyenesen  könnyedén...Őt láttam már kicsinyke kisgyermekként is a vállán a vasvillával... semmi  nem törte meg sem háború, sem téeszesítés, sem szerelemnehézsége...mindig szabad ember volt, csak a természetnek  kiszolgáltatva...remélem boldogan...nagyanyácskámmal, Ő még él  86 éves (nagyapám is ennyi lenne)
...Neki nem volt semmi lehetetlen, már öregember volt amikor vett egy tanyát, egy másik tanyát, mert férfiúi  magányra vágyott (gondolom), és mert kellett Neki a kihívás,hogy ez  még megy Neki...ekkor vett 300 birkát...és a fél Alföldön keresztülhajtotta őket...csodálatos...nagyanyácskám végig aggódtavárta"" mellette az életét...hm...nem  tudom... ...éltekegyüttvagycsakegymássalvagyegymásmellett...degondolatbanegymásnélkülsosem..


...szabadon...


"Együtt kell élni, nem egymásban, és nem egymás mellett. Egy kapcsolat nem adhat többet annál, mint hogy a nőt és a férfit egyaránt hozzásegíti rejtett lehetőségeinek kibontakozásához, ahhoz, hogy egyre inkább hiteles, egyre markánsabban önmaga legyen. Két szuverén ember együttélésének ez az igazi értelme. Az "ÉN" nem oldódhat fel a "MI" élményében. De ez a két ÉN nem is távolodhat el egymástól annyira, hogy a kapcsolat páros magánnyá változzon. Két szabad ember életét gondolatok, élmények; örömök és kínlódások megosztása ötvözi össze. De a megosztás is mérték szerint történjen. Minden embernek joga van ahhoz, hogy lelkében egy kis kamrát megtartson önmagának. Ez csak az övé. Ennek az ajtaját nem kell kinyitni." Popper Péter


szóval  reggelente meditálok... érzem a gyökereimet...és felszínre törnek  a céljaim...most, hogy lassan  szabad leszek, bár már várom a szabadságot, és talán élvezném is egy kicsit... de készen állok  arra, hogy kipróbáljam  milyen  is együtt élni a fenti  módon valakivel...néha azt gondolom, hogy sokévi  házasság után is azt kell  mondjam  ezt még sosem  próbáltam...

2012. július 7., szombat

Nőnek lenni...
felelősség...főleg ha van 3 lányod...
..azt gondolom mintát kell adni/adnom (észrevétlenül)...hogyan öltözködsz, "hordozod magad", milyen szerepeket vállalsz fel és hogyan, hogyan vagy férfiakkal...
...bár néha észrevettem eddig is, hogy pont hogy én tanulok a lányaimtól...különösen  Franci tanít ebben...de ma reggel óta ezt már biztosan tudom...
Reggel, mint ahogy máskor is megkérdeztem, hogy jó-e ahogy felöltöztem..kék felső, fehér szoknya, kék  cipő... Franci  mondta:
- igen ez így megy egymáshoz...
mire én:
-...persze ez így harmóniában van...
Franci: -Hát igen ezt én tanítottam Neked!
...



És itt kell beszélnem  röviden e szösszenet címéről is...ami  szintén Francitól van...volt egy korszaka. kb. úgy 7-8 éves kora körül, amikor elég sokat hallgatta a Mazsola és Tádé hangoskönyvet...elég gyorsan  felfedezte, hogy Ő kissé hasonlít Mazsola jellemére. Ekkor arról beszélt, hogy vannak olyan emberek, akik olyanok, mint a Mazsola...pl.  Ő- akik szeretnek lustálkodni, szeretik, ha kiszolgálják őket, és még talán szeretnek bosszantani másokat.Vannak a Manócska típusú emberek, akik szeretnek gondoskodni másokról..ilyen  pl. az Eszter...aki csak "szeretne anyáskodni felettünk" (persze ennek mára nyoma sem  maradt). No és vannak a Tádé típusúak...mint pl.a Sára...aki olyan kis cuki (amit Ő nagyon utál)
Rólam  nem  derült ki  hogy ...mazsolavagymanócska...

2012. július 6., péntek

sok gondolat kavarog bennem, igazán dolgoznom kellene...de az agyam nem hagy nyugodni...majd szép sorjában írom-mondom...
Ági nemsokára anya lesz...csodaszép...én is szeretnék még...mertrészeamegvanmindenemnek
Neki mondtam írtam a napokban, hogy megvan mindene, és nekem is...

és a minden elég...



csajokbarátokemberekférfiakszeretőkszerelmekcélokambíciókinspirációkotthonmelegecsendesség
nos...nem az  első...sokadik nekiindulás...volt tiszavirág életű...volt ami csak egy valakinek - az emberemnek szólt...most talán végre egy emberes/asszonyos sikeredik..egyrészt mert vannak néhányan akik olvasnának, másrészt mert van, hogy írnék...(sokat beszélek...néha írnék...bár öreg indián barátom szerint, inkább csendbe kellene maradnom...)
..szóval üdv magamnak..és persze Neked olvasó!

Előre szólok, hogy szeretem a félbehagyott mondatokat...és nem ismerem a vesszőt.. 




Egy kedvenc