vagyok aki vagyok..tisztán önmagamban állok a világban...nagyapám unokája, szüleim gyermeke, gye

2013. július 29., hétfő

...nagy dolgok történnek...
...éves csúcsesemény a naptárban...juniorcamp
6 nap úton, 5 éj a szabadban...sok sok km szárazon és vízen...idén kenu a Pinkán...szeretem
kölykök sokan már a barátaim, visszatérők, mindent tudnak, nincsenek elvárásaik, jó  együtt...menetelnek...nevetnek, élnek...abarátaimkisvidékiéletébebelesimulnak...
meghatározó élmények...esti szürkületben gázolni a semmi felé ...majd mint a mesében elénk tárul az  aznapi szállás...egy öreg malom udvarán...pihe puha pázsit, csend...közös szuszogás...és a malom körülölel...még mindig bennem él, hogy szeretnék egy vízimalmot...igaz kicsit elnyomva...de
...Andráséknál, és Zsuzsinál észrevétlenbelesimulós lét...mintha mindig ott élnénk...
...-Dozmat...már a megérkezés is csodás...ekkora búzatáblát életemben nem láttam...nemhogy meneteltembennesokadmagammal...
2  nevelőotthonos gencsikölyköt húzunk' az úton...magunkkal...türelempróbáló...nehézértenemértenünkhogyvalakinekilycsekélyagyavan... nemtehetnek róla...
srácok neve... már jóelőre a bejelentkezésüknél gyanús volt nekem...felettébb...hisz Lau épp nemrég mesééltkendventdöncijecsaládjáról...belémnyilalt már akkor az azonosság és a a kérdés...ami  a vacsoránál rögvest ki is derült...egy elejtett félmondatból...Dani a srácok féltestvére...közös az  apukájuk...aki 2 éve meghalt...megállt a levegő eben a pillanatban...

nagy dolgok történnek...esküvő...lovas barátaimmal, és Cicával...és meghívásmeglepetésutazáserdélybe...





2013. július 16., kedd

biztonság...a természet az én templomom...csendesség

...táborozunk...

...igyekszem eleget aludni...magamra és másokra figyelni...

...meghatározó élmény...szombaton kenuzni voltunk  a Pinkán...tudtam, hogy szép lesz...de nemvárt csoda...
...indiánnalésjácinttal voltam...akikismernekelfogadnakegyszerűentermészetesen...tudtam figyelni...elengedni  időtgondot...jó  volt a vízen..olyan sima volt minden...volthogynevettünk-főlegegymáson, volt hogy csendben voltunk, próbálgattuk magunkat...egész  nap egy kenuba zárva...Andrásékhoz ugrottunk csak be...Jácintnak ismét találtunk egy házat...olyan jó volt szerettem ezt a napot, nem akartam semmit csak pont azt ami van...tudtam utas lenni, indián nemvezetni, jácintújszerepben
...még kicsit nő is voltam...gyengefélelmeitelőhozónő...indián persze helyretett..és én is meglepődtem magamon...de jól esett...
...volt egy szakasz...amikor megállt a levegő...még sosem éreztem ezt...a kenu siklott a vízen és mérhetetlen csend volt...jégmadarak  suhantak  a víz felett...mi  előrehajolva engedtük bele magunkat...érzékenyítő pillanat...kijött a könnyem...


...szeretnémideelvinniakifontosnekem...